FOGÁSZATI CT

Az egészségügyi képalkotó eljárások a digitális újításoknak köszönhetően nagy fejlesztéseken mentek át, és ez a fogászati kezelések támogatását, jobb tervezését sem hagyta érintetlenül. A CBCT-nek köszönhetően több összetett probléma válik orvosolhatóvá, valamint a beavatkozások is sokkal jobban tervezhetőek, így általánosságban is csökken a kockázati faktor a páciensek ellátásakor, és nem mellékesen szűrések és kontroll vizsgálatok esetén is nagyobb hatásfokkal lehet észrevenni a rejtett, meglapuló problémákat, elváltozásokat.

De hogyan is működik egy ilyen fogászati CT?

A vizsgálat 40-60 másodpercet vesz igénybe, ráadásul kényelmes, ülő pozícióban. Maga a gép hasonlít egy panoráma röntgenhez, első látásra éppen csak a kényelmesebb, ülő helyzetű vizsgálattól tér el. Ebből adódóan van még egy jelentős tulajdonsága, méghozzá az, hogy nem kell egy szűkös csőbe feküdni hozzá, így klausztrofóbiás pácienseknek sem kell feszülten kivárni a vizsgálat végét.

A CBCT képalkotáskor kúp alakú felvételeket készít, miközben 360°-ban körbejárja a vizsgált beteg fejét, majd egy számítógépes szoftver összeilleszti az így „lefotózott” képeket, és a begyűjtött paraméterekkel egy 3 dimenziós modellé állítja össze azokat. A panoráma röntgenfelvétel módszerénél tehát a pontossága miatt is jobb választás, ugyanis panoráma rtg esetében a rögzített kép néhol eltérő mértékben torzít, míg a CBCT által nyert képek méretei tizedmilliméter pontosságúak és nem vetültek, hajlottak.

A képalkotás ebben az esetben is röntgensugarakkal történik, de a sugárterhelése rendkívül alacsony, az általános orvoslásban használatos CT-hez képes 1% alatti sugárdózissal végzi a vizsgálatot. Ez úgy lehetséges, hogy míg a CT szeletenként készít képet a betegről, addig a CBCT kúp alakú térformákban, valamint nem fotóz átfedéseket, így kevesebb fotóból nagyobb teret vizsgál. A digitális képalkotás miatt nincs szükség kémiai anyagokra, filmekre, kontrasztanyagra a vizsgálatkor, a szenzorok érzékelik a sugarakat és azok digitális jelekből rajzolják ki a 3 dimenziós képet.

A legfontosabb kérdés: milyen esetekben érdemes alkalmazni?

Erre nehéz válaszolni, mert számtalan problémánál, panasznál, rutin műtéteknél alkalmazható és javíthatja a kezelés eredményességét. Nem kell műtét közben láthatóvá váló problémáktól (pl megritkult csontállomány) tartani.

Egy foghúzás esetében például segít felfedni az idegcsatornákat, idegpályákat, így például egy szabálytalan gyökerű bölcsességfog eltávolítás előtt kiszűrhető annak sérülése. De egy bent maradt gyökérdarabka vagy idegen test is könnyedén észrevehető általa.
A fogászati CT segítségével hidak, koronák, pótlások felépítése is sikeresebb lehet, hiszen a parodontális, íny alatti problémákat sebészeti beavatkozás nélkül lehet vizsgálni, így pedig egy kilazult vagy meggyengült fogra nem épít fel a fogorvos egy hidat, hanem annak megerősítésével kezdi a beavatkozást.

Amiben a leginkább nagy segítséget nyújt, az a csontsűrűség mérése. A CBCT ugyanis képes a csont sűrűségét, erősségét is mérni, valamint a csonttrabeculák (a szivacsszövet alakú csontháló, mely merevíti a csontokat belülről) rajzolatát is képes ábrázolni. Így például egy implantáció során stabilabb implant gyökereket lehet beépíteni, csontpótló kezeléseket lehet végezni, sőt, egy vizsgálat során az arcüreget elválasztó csontfal vastagsága is mérhető.

Éppen a sűrűség mérésnek köszönhetően a 3D modellen megjelennek a gócok, meghúzódó gyulladások is. Kiderülhetnek olyan problémás szövetrészek, melyek mondjuk, a haj hullását okozzák vagy a test más egyéb ízületeit tartják gyulladásban. Vagy egy rendszeresen kiújuló arcüreg gyulladás okát is fel tudja fedni a CBCT azzal, ha a fogak gyökereinek és az arcüreg közötti szöveteknek állapotát vizsgálja és modellezi.
Úttörő szerepe van a bonyolult fogászati beavatkozások sikeres és eredményesebb elvégzésében. Ilyen például a TMI-t (Temporo Mandibularis Ízület, az állkapcsok ízülete) érintő problémák, panaszok vizsgálatára és feltérképezésére épülő beavatkozások.